Az idén 44. alkalommal rendezte meg a Postás SE a Postás kupát, a tájfutó szakosztály megszűnése miatt ezen a néven utoljára.

Az 1979-es indulás (2020-ban a koronavírus járvány miatt nem volt verseny) óta az év egyik legnépesebb verseny volt a Postás kupa, sokszor volt kiemelt verseny vagy válogató. Az indulói létszám rekordot az 1990-es verseny tartja 1340 résztvevővel, emellett összesen 16 alkalommal sikerült felülmúlni az 1000 fős álomhatárt, sokszor az adott évi Hungária kupánál is népesebb mezőnyt felvonultatva.

Az első öt évben a második napon váltó- és csapatversenyre került sor, 2011-17 között pedig a kétnapos egyéni verseny mellett váltóra is. A 44 versenyt összesen 23 terepen rendezték meg, a legtöbbször - hat alkalommal - a Hosszú-hegyre esett a választás; Hamvaskő, a Zajnát-hegy és a Zuppa négyszer szerepelt helyszínként. Egy kivételtől eltekintve mindig a klub tagjai által készített térképeken futhatott a mezőny. A szervezőmunkát Schell Antal fogta össze az évtizedek folyamán, a szakmai munkát (térképkészítés és pályakitűzés) minden alkalommal Sőtér János koordinálta.

Az utolsó Postás kupának is egy visszatérő terep volt a helyszíne, a Táborfalva melletti Gödörállás, ahol 1999 és 2008 után futhatott újra a mezőny. A terep még a korábbiaknál is nagyobb kihívást jelentett, mivel az egykori fehér erdők besűrűsödtek, egyaránt lecsökkentve a futhatóságot és a láthatóságot. Emellett megmaradtak a terep jellegzetességét adó borókás területek, amik sokszor áthatolhatatlan erdőt alkotnak. Jellemző, hogy még a felnőtt férfiak is csak megközelíteni tudták a hétperces kilométer átlagot. A felnőtt csúcskategóriákban Gárdonyi Csilla és Szundi Attila állhattak a dobogó legfelső fokára, előbbi mindkét napon nyerve, utóbbi a jól kihasználva, hogy sokan csak egyik nap indultak

Fotó: Máthé István