Az erdei váltóval ért véget vasárnap az Egyetemi Világbajnokság Svájcban. Az ötnapos, pihenőnap nélküli program utolsó versenyének arénája megegyezett a hosszútávéval és a terület is részben átfedett a csütörtöki versenyével.
A nőknél az első kör a vegyes váltók tündöklését hozta, az első hét helyezettből néggyel nem kellett számolni a hivatalos eredményben. Egy ötös boly érkezett az élen a spanyolok vezetésével, utánuk egy bő perccel jött a derékhad, benne Mérő Dominika a nyolcadik helyen, olyan neveket lehajrázva, mint Inka Nirmunen vagy Vilma von Krusenstierna.
A második futóknál továbbra is szoros maradt a verseny, a spanyolok tartották az első helyet, de hat váltó gyakorlatilag együtt futott be és további kettő egy percen belül. Sajnos Gárdonyi Csilla hamar leszakadt az élbolyról és hátracsúszott a 13. pozícióba, ráadásul a hátrányunk is megnőtt.
Az utolsó kör elképesztően szoros és fordulatos versenyt hozott. A pálya első harmadán a finn Ida Haapala meglépett egy bő percre a svéd-svájci párostól (Frida Vikström és Katrin Müller), úgy tűnt, hogy az érmek sorsa eldőlt. A leghosszabb átmenetben azonban Katrin Müller a finn elé került és fél perccel előtte futott át, miközben Cecile Calandry a francia váltóval utolérte a svédet. A kis körön aztán fokozódott a dráma: előbb Müller, majd az őt így utolérő Haapala hibázott ugyanarra a pontra, ezzel a finn váltó visszaesett negyediknek, a svájci pedig meglépett egy percre a többiektől; a következő pontot Müller ismét elrontotta, így a francia-svájci-svéd hármas gyakorlatilag együtt vágott neki az utolsó pár száz méternek. Calandry bírta a legjobban a végét, hat másodperccel mögötte érkezett Müller, újabb öt másodperc múlva Vikström és a negyedik Haapala is csak 17 másodpercre volt a győztestől. Sárközy Zsófia egy jó futással (csak a kiskörön volt két bizonytalankodása) felhozta a magyar váltót a 11. helyre, ami a VB sorrendben (ahol minden nemzetnek csak a jobbik váltója számít és a vegyes váltók kiesnek) a nyolcadik helyet jelentette.
A férfiak között az első futóknál Simon Hector a svéd váltót hozta az élen, kissé szétszakadozva, de egy perc alatt megérkezett az első öt, majd egyperces szünet után a mezőny, benne Ormay Mihállyal a 11. helyen.
A második körben nem dőlt el semmi, sőt csak szorosabb lett az állás: nyolc váltó futott be az első fél percben, legelöl a svájci kettes csapat. Bujdosó Zoltán a 10. helyen jött és az élmezőnytől való távolság sem növekedett a futása alatt.
Az utolsó embereknél körülbelül féltávnál a francia-svájci-cseh-svéd négyes kezdett elhúzni az élen. Az átfutóhoz közeledve előbb a cseh, majd a svájci hibázott, így Viktor Svensk és Mathieu Perrin egy perc előnnyel mehettek ki a kis körre. A végén Svensk lehajrázta Perrint, akiről a kiolvasásnál derült ki, hogy hibapontos, így az egy perccel mögöttük beérő svájci és finn váltó is dobogóra állhatott. Jónás Ferenc a pálya eleji felzárkózás után hibázott, így a kifutáskori pozícióban haladt a célig úgy, hogy előtte és mögötte is 2-3 perces lyuk volt. A befutáskori 10. helyből a franciák kiesése és a kettes váltók figyelmen kívül hagyása után világbajnoki hetedik helyezés született.
A VB legeredményesebb nemzete a rendező Svájc lett, az első három verseny után vártnál azért kisebb dominanciával. Összesen öt ország szerzett érmet.
Éremtáblázat:
- Svájc 4-4-0
- Svédország 3-3-1
- Finnország 1-2-4
- Franciaország 1-0-3
- Németország 0-0-1
2024-ben Bulgáriában kerül sor a következő Egyetemi Világbajnokságra.
Fotó: Swiss Orienteering Facebook
